Tegnap délel?tt, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének budaörsi székházában megtartották az MKOSZ éves küldöttgy?lését.

A program kitüntetések átadásával indult.

MKOSZ Életm?díjban részesült Gábor Erzsébet, Dr. Ránky Mátyás, Szalay Ferenc, Kangyal Tibor és Berki János.

Gábor Erzsébet a valódi hátországban alkotott nagyot: Nagykanizsa nem igazán nevezhet? tradicionális kosaras fellegvárnak, ? azonban kemény kézzel, mégis rendkívül következetesen nevelte és neveli évtizedek óta a kosaras lányokat a zalai városban. Sokakkal szerettette meg a kosárlabdát, er?s és jó kisugárzású közösségeket épített. Tanítványai közül többen is a sportág élvonaláig, s?t korosztályos vagy feln?tt válogatottságig vitték.

Dr. Ránky Mátyás a magyar kosárlabda egyik él? legendája, edz?nagysága, a nagybet?s pedagógus, aki a pálya szélén és a katedrán egyaránt otthonosan mozgott. Amerikában járt tanulmányúton, dolgozott külföldön is, a XX. század utolsó évtizedeiben az akkori korszer? nemzetközi edzésmódszerek hazai bevezetésének egyik úttör?je volt. Neve a Budapesti Honvéd bajnoki címeket sorozatban szállító csapatával és férfi válogatottunk is összeforrt - a Honvéd akadémiájának munkáját a mai napig segíti. Edz?i tevékenysége mellett tudását átadva a fiatalabbaknak hosszú éveken át dolgozott a TF-en is az edz?képzésben. Mindezeken túl szakkönyvet is írt Játék a kosárlabda, a kosárlabda játék címmel.

Szalay Ferenc neve a magyar kosárlabda egy hosszú id?szakával forrt össze. A nyolcvanas években Szolnokon volt élvonalbeli kosárlabdázó, 1991-ben a TF-en szakedz?i képesítést szerzett, és ? volt Szolnok els? bajnokcsapatánál Rezák László szakvezet? segít?je. A rendszerváltást követ?en sportolói attit?djét a politikai versenyben is kamatoztatva máig sikeres közéleti karriert futott be, miközben mellette 13 éven át volt elnöke a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének. Irányításával a TAO-támogatásoknak köszönhet?en a sportág infrastrukturális háttere, létesítményhelyzete nemzetközi szinten is igen magas színvonalat ért el, és ugrásszer?en megn?tt a kosárlabdában az igazolt sportolók száma.

Kangyal Tibor a magyar kosárlabdázás nagy közösségének egyik örök egyénisége, a zseniális "Öcsi", aki nélkül manapság is elképzelhetetlen egy-egy kosaras rendezvény. Az 1964-es tokiói olimpián a magyar válogatottban is szerepl? sportember játékintelligenciája, virtuozitása nemzetközi szinten is felt?nt. Éppen ezért néhány évvel az olimpiát követ?en, egy kontinensviadal után az Eb-re látogató amerikai megfigyel?k vitték volna az NBA kiválasztó börzéjére, a draftra, csakhogy az akkori politikai viszonyok ezt nem tették lehet?vé - a tengerentúlról jött hivatalos, a magyar sportvezetéshez érkez? meghívó levél egyszer?en elt?nt. Neve szinte összeforrt a MAFC-cal, melynek bajnok játékosa, majd egy ideig vezet?edz?je is volt.

Berki János a sportág nem feltétlenül a népszer?ségr?l szóló, ám szerves részének, a játékvezetésnek volt kimagasló alakja. A szurkolók nem mindig rajongtak érte, a csapatok, edz?k részér?l pedig felemás volt a megítélése az ezredforduló el?tti id?szak egyik legjobb, s mondhatni legvagányabb, legbátrabb magyar sporijának. A nemzetközi szinten is hosszú id?n át rangos feladatokat ellátó bíró küldésének néha nagyon örültek, máskor meg nem repestek, amikor a roppant határozott dirigenst meglátták. Ez a kett?sség, ellentmondásosság abból fakadt, hogy nála lehetett akármilyen nagy és félelmetes egy szurkolótábor, mégsem billent el a hazai pálya soha, mert ? nem rettent meg semmilyen tomboló tömegt?l.

MKOSZ Emlékérem díjat kapott Boksay Zsuzsanna, Borka Ágnes, Iványi Dalma, Bacsfay Gyula, Dallos János, Tímár András és posztumusz díjban részesült Magyar András.

Boksay Zsuzsanna viszonylag kés?n, s?t a mai léptékkel nézve különösen kés?n, csak kamaszkorában kezdett kosarazni, ám a korábban Székesfehérváron az atlétikában eltöltött évek olyan fizikai alapokat adtak neki, amelyek birtokában a sportág technikai alapjait is elsajátítva nemzetközi szinten is meghatározó játékossá vált. Itthon mindenképpen, de nemzetközi szinten is az els?k között alkalmazta a hölgyeknél magasra ugorva a tempódobást, amelyet sokat gyakorolva igen hatékonyan hajtott végre. A több mint 300-szoros válogatott játékos els? nagy nemzetközi fellépése húszéves korában a moszkvai olimpián elért negyedik hely volt, majd hét (!!) Európa-bajnokságon - köztük a bronzéremmel záruló 1983-as, '85-ös és '87-es kontinensviadalon - er?sítette nemzeti csapatunkat, továbbá két világbajnokságon is szerepelt. Élete utolsó Eb-jén, 1993-ban 33 évesen is remekelt, bekerült a torna All Star-csapatába, Európa legjobb n?i játékosának is megválasztották. Pályafutása vége felé Németországba igazolt, és több évtizede ott él, ám Rátgéber László els? kapitánysága idején a válogatott szakmai stábjának is tagja volt.

Borka Ágnes az 1980-as években az Eb-bronzérmeket sorozatban szállító n?i válogatott nemzetközi klasszis irányítója volt. Korán ér? típus volt, aki már 17 évesen, 1976-ban is er?sítette válogatottunkat az Európa-bajnokságon. A kiváló játékmester ezt követ?en, a nyolcvanas években még négy kontinensviadalon és egy világbajnokságon szerepelt a válogatottban, amelynek els? számú irányítója volt. Férje a korszak szintén kiemelked? tudású irányítója, Gellér Sándor volt, majd miután szétváltak útjaik, ? Ausztriába költözött, és évtizedek óta ott is él.

Iványi Dalma neve a PVSK nagy hazai és nemzetközi sikereivel fonódott össze. Azon négy magyar n? egyike, akik megfordultak az amerikai n?i profi kosárlabda bajnokságban (WNBA), több szezont is lehúzott ott. A mind fizikailag, mind mentálisan megtörhetetlen harcos emlékezetes módon búcsúzott a játéktól még alig több mint egy évtizede: bajnoki címig vezette a PINKK csapatát. Több ízben beválasztották az Euroliga All Star csapatába, Európa egyik legjobb irányítójának, leghatékonyabb játékszervez?jének tartották, és a statisztika alapján (is) hosszú éveken át ? volt az Euroliga legjobb el?készít?je. Pályafutása befejezése után sem szakadt el a sportágtól - edz?ként már több klubnál is megfordult, Gy?rben vezet?edz? is volt, jelenleg az NKA Universitas Pécs másodedz?je. Amellett, hogy klubcsapatoknál dolgozott, az el?z? szövetségi kapitány, az olimpiai küszöbig jutó Székely Norbert szakmai stábjának is állandó tagja volt.

Bacsfay Gyula az akkor még szürke ruhában vezet? játékvezet?knek volt az egyik szürke, ámde nagyon is megbízható eminenciása. Hosszú sípmesteri pályafutása után sem szakadt el a sportágtól, hiszen amellett, hogy mérk?zés ellen?r, azaz komisszár lett, sokáig vezette sz?kebb pátriájában, Bács-Kiskun vármegyében a szövetséget.

Dallos János az 1955-ben Európa-bajnokságot nyert magyar válogatott játékosa, aki olyan kis csapatokban kezdett kosarazni, mint az NB II-es Hazai Pamutfonó, majd a Kistext. Már a Vörös Lobogó nevet viselte ez utóbbi egylet, amikor a tehetséges játékos átkerült a Mávagba, onnan pedig a Honvédba. A válogatott b? keretébe többször is helye volt, viszont éles bevetésen, azaz nagy nemzetközi tornán gyakorlatilag csak a kosaras aranycsapatba, azaz a Budapesten Európa-bajnokságot nyert válogatottba került be. Az Eb-siker után egy sportorvosi vizsgálat fert?zést mutatott ki tüdejében, így rögtön azután be kellett fejeznie a versenyszer? sportolást. Évekkel az Eb-diadal után a sport miatt félbehagyott egyetemi tanulmányait levelez?n befejezve gépészmérnök lett. Úgy kerülhetett be az Eb-csapatba, hogy egyik játékostársa, Judik Zoltán nem sokkal a kontinenstorna el?tt megbetegedett. Egy jubileumi emlékrendezvényen hosszasan beszélgettek egymással, és ekkor fogalmazódott meg benne a hihetetlenül emberi gondolat, hogy csináltat egy másolatot aranyérmér?l, és odaadja annak, akit eredetileg megilletett volna. Ezt a másolatot Judik Zoltán kérésére Európa-bajnok csapattársa, a tavaly tavasszal elhunyt Hódy László könyvének bemutatóján adta át a nagyszer? sportember.

Tímár András a több mint három évtizede zajló streetball-sorozat egyik fáradhatatlan f?szervez?je, aki még a patinás Pet?fi Gimnázium diákjaként került baráti kapcsolatba a sportágban dolgozó szakemberekkel a szintén szép múlttal bíró KSI-ben, ahol a barátságokat elmélyítve technikai vezet?ként tevékenykedett. Az agilis, talpraesett fiatalember élete párjának, Molnár Annának az átigazolásait követve dolgozott az OSC-nél, majd a Tungsramnál is. 1993-tól az akkor még kísérleti jelleggel útnak indított, ám azóta folyamatosan töretlen népszer?ségnek örvend? streetball-sorozat egyik alapító f?szervez?je, és emellett több válogatott mérk?zés, valamint számos Kelet-Nyugat kosárlabda gála megszervezésének motorja.

A januárban elhunyt Magyar András korábban több élvonalbeli klubban is kosarazott, és azon kevés szakemberek közé tartozik a magyar kosárlabdában, akik két szakágban is bajnokságot tudtak nyerni csapataikkal. Az 1992-93-as szezonban a Soproni VSE GySEV együttesét vezette a csúcsra, majd élete utolsó éveiben váltott, és sorozatban nyerte a bajnoki címeket a Soproni Tigrisek kerekesszékes csapatával. Emellett éveken át ? volt a kerekesszékes-válogatott szövetségi kapitánya: elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy férfi kerekesszékes-válogatottunk bekapcsolódott a nemzetközi küzdelemsorozatokba, s hogy Európa-bajnokságokon szerepelhetett.

Az MKOSZ Küldöttgy?lése ezt követ?en elfogadta a szövetség 2023-as évr?l szóló szakmai és pénzügyi beszámolóját, a 2024-es évre szóló szakmai és pénzügyi tervet, a 2023 és 2027 közötti szakmai stratégiát, illetve az alapszabály módosítását is.